Állat és növényvilág

A Drávát mindkét oldalán galériaerdők kísérik, nagyrészt eredeti állapotukban. A folyó teljes hazai szakasza a Duna-Dráva Nemzeti Park része, így bízhatunk benne, hogy különleges, Európában szinte egyedülálló vadregényes természeti képe sokáig megmarad. A védett, áthatolhatatlan rejteket adó vízparti erdők olyan ritka állatfajoknak adnak otthont, melyeket legtöbben csak képekről ismerhetnek, itt viszont szinte mindennapos látványt jelentenek. Noha kicsi az esélye, hogy mondjuk vadmacskával találkozzunk, azért néhány napos itt tartózkodás alatt nagy valószínűséggel fogunk látni réti sast, fekete gólyát, hollót, a csak itt fészkelő kiscsért, ha pedig csendben maradunk horgászhelyünkön, vidrát, vagy hódot. A jégmadár, a kormorán, a szürke gém és a nagy kócsag biztosan megjelenik majd, ha pedig az éjszakát is a természetben töltjük, nagy valószínűséggel hallani fogjuk a nagyszigetről az arany sakálok borzongtató hangú veszekedését, melyre a baglyok válaszolnak.

A folyót érintetlen puhafás galériaerdők kísérik, áthatolhatatlan aljnövényzettel, mely általában egészen a meredek partig lenyúlik. A leggyakoribb növénytársulások a bokorfüzesek és puhafaligetek, bennük különböző fajtájú füzekkel, nyárfákkal, rajtuk változatos megjelenésű folyondárokkal (borostyán, iszalag, vadszőlő). A dús földközeli növényzetben a rengeteg csalán és egyéb „gyom” között olyan egyedi és védett növényekre bukkanhatunk, mint a téli zsurló, a kockás kotu liliom, vagy a nyári tőzike.